2014. október 15., szerda

nyári projektnek indult

megelégelve, hogy a fiúk iskolai köpenye nem bírja a strapát (szerintem túl vékony az anyag, kifogtunk egy rossz szériát) elhatároztam, hogy nem rendelek nekik új köpenyt drága pénzen, hanem megvarrom a mostani alapján. először egy ikeás farmer hatású erős vászonfüggönyt akartam beáldozni, de jött az ötlet, hogy T. egyik régi farmerja is jó lenne alapanyagnak.
alkotóelemeire bontottam a köpenyt, majd a nadrágot is.
közben elmúlt a nyár. augusztus utolsó hetében köpeny varrás nélkül is eldobtam a hajam, úgyhogy utolsó pillanatban Ádinak mégis vettem újat, Simon pedig megkapta a tavalyi ütött kopott darabot :(
aztán újra és újra nekiveselkedtem, de Lukács mellett egyszerűen nem tudok végigvinni egy odafigyelést igénylő, hosszabb folyamatot. esténként a fáradtság szabott gátat, de egyre jobban frusztrált. ráadásul megígértem Simonnak és az összes gyerekünk közül Ő az, aki leginkább számon tartja az ígéreteket.
a jó munkához idő kell. tényleg igyekeztem precízen tervezni és kivitelezni, hátha nem csak erre az évre lesz jó.
a nadrág szárából lett a négy nagy panel. a farmer zsebeit ráapplikáltam kívülről, kényelmes szép nagy zsebek lettek. a farzsebet kicsit átalakítottam, ebből lett a felső címeres zseb. a nagrág korcából lett a mellény vékony ujj része.
menet közben jöttem rá, hogy tulajdonképpen inget varrok, ami egyáltalán nem olyan egyszerű, mint ahogy azt elsőre elképzeltem. a megerősített részek, ujjrész varrás, gomblyuk (ilyet is most csináltam először). szóval kiderült, hogy nagy fába vágtam a fejszémet :)
de tegnap vettem egy nagy levegőt és befejeztem. hajnali egyre végeztem. lehet, hogy a ráfordított idő miatt jobban jártam volna a vásárlással, de Simon öröméért már megérte. szerintem nagyon igényes lett, ráadásul újrafelhasznált és strapabíró. bár ez utóbbira pár hónapon belül visszatérek :D
minden nyűg ellenére (nem szeretem a muszáj feladatokat) jó volt minden nap leülni a varrógépemhez, ami egyre jobban a szívemhez nő, jó érzés dolgozni vele. és nem mellesleg rengeteget tanultam menet közben.
majd lesz kép is.